A kiterjesztett gyártói felelősség, azaz extended producer responsibility (röviden EPR), már a világ több országában megjelent, de az Európai Unió volt az első, aki a kezdeményezésnek jogszabályi hátteret adott, melyet adaptálva hazánkban is megjelent az erre vonatkozó szabályozás a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet képében.
A rendszer alapgondolata, hogy a gyártott termékek életciklusának végén a belőlük képződő hulladékok teljes kezelésének költségét az adott terméket gyártók vagy az adott országban forgalomba hozók térítsék meg.
Tehetjük fel kérdésként, hogy erre mégis miért volt szükség? A válasz a modern fogyasztói társadalomban és annak szokásaiban keresendő... Biztosan sokan – többek között mi is – tapasztalták, hogy az utóbbi években (évtizedekben) a fogyasztói elvárásokat kiszolgáló termelői tevékenységek óriási mértékben növelték a hulladék képződés volumenét, ami sajnos – a hulladékkezelési technológiák fejlődésének és kapacitásainak elmaradása miatt – hatalmas környezetterhelést jelentettek és jelentenek a mai napig is egyes régiókban. Ennek megoldása – a fogyasztási szokásaink átgondolása mellett – a körforgásos gazdaságra való áttérés, melynek értelmében a hulladék nagy része másod nyersanyagként újrahasználatra vagy újrahasznosításra kerül, melyben igen nagy szerepe lesz az újonnan – már jogszabályi keretet kapó – létrejövő rendszernek.
A rendszerben lehetőség van egyéni, illetve kollektív – azaz a hulladékgazdálkodási koncesszor által végrehajtott – kötelezettség teljesítésnek, melyek szerződéses alapon kerülnek meghatározásra.
A jogszabály újfajta megközelítést igényel, tereli az érintetteket a körforgásos működés felé, ami a jelenlegi működési folyamatok felülvizsgálatát igényli. Ebben a felülvizsgálatban, a szükséges adminisztrációban segítjük partereinket.