Kiterjesztett gyártói felelősség

A kiterjesztett gyártói felelősség, azaz extended producer responsibility (röviden EPR), már a világ több országában megjelent, de az Európai Unió volt az első, aki a kezdeményezésnek jogszabályi hátteret adott, melyet adaptálva hazánkban is megjelent az erre vonatkozó szabályozás a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet képében.

A rendszer alapgondolata, hogy a gyártott termékek életciklusának végén a belőlük képződő hulladékok teljes kezelésének költségét az adott terméket gyártók vagy az adott országban forgalomba hozók térítsék meg.

Tehetjük fel kérdésként, hogy erre mégis miért volt szükség? A válasz a modern fogyasztói társadalomban és annak szokásaiban keresendő... Biztosan sokan – többek között mi is – tapasztalták, hogy az utóbbi években (évtizedekben) a fogyasztói elvárásokat kiszolgáló termelői tevékenységek óriási mértékben növelték a hulladék képződés volumenét, ami sajnos – a hulladékkezelési technológiák fejlődésének és kapacitásainak elmaradása miatt – hatalmas környezetterhelést jelentettek és jelentenek a mai napig is egyes régiókban. Ennek megoldása – a fogyasztási szokásaink átgondolása mellett – a körforgásos gazdaságra való áttérés, melynek értelmében a hulladék nagy része másod nyersanyagként újrahasználatra vagy újrahasznosításra kerül, melyben igen nagy szerepe lesz az újonnan – már jogszabályi keretet kapó – létrejövő rendszernek.

A rendszerben lehetőség van egyéni, illetve kollektív – azaz a hulladékgazdálkodási koncesszor által végrehajtott – kötelezettség teljesítésnek, melyek szerződéses alapon kerülnek meghatározásra.

A jogszabály újfajta megközelítést igényel, tereli az érintetteket a körforgásos működés felé, ami a jelenlegi működési folyamatok felülvizsgálatát igényli. Ebben a felülvizsgálatban, a szükséges adminisztrációban segítjük partereinket.

Legfrissebb bejegyzéseink

Pályázati tervezés 2026-ban

Pályázati tervezés 2026-ban: klímareziliencia nélkül nő a kockázat

A GINOP Plusz-1.2.4-25 pályázat kapcsán sok vállalkozás szembesült azzal, hogy a beruházási tervekhez ma már nem elegendő kizárólag a pénzügyi és műszaki megalapozottság. A támogatási kérelmek elbírálásában egyre hangsúlyosabb szerepet kap a környezetvédelmi megfelelőség és a klímakockázatok kezelése.
Elolvasom
Futószalagon vonalkód olvasás újrahasznosítási konténerekkel raktárban - EPR bevallás 2026

EPR bevallás 2026: mikor keletkezik kötelezettség és mit ellenőriz a hatóság?

EPR bevallás 2026: mikor keletkezik kötelezettség, mit ellenőriz a hatóság és milyen bírságokra számíthat? Gyakorlati útmutató cégvezetőknek. Hibás az EPR bevallása? Tudja meg, mikor keletkezik kötelezettség, mit vizsgál a hatóság, és hogyan kerülheti el a bírságot.
Elolvasom

Klímareziliencia szerepe gazdálkodó szervezetek működésében

Miért lett a klímareziliencia üzleti kérdés? Az elmúlt évek időjárási szélsőségei – extrém szélviharok, hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék, aszályos időszakok, tartós hőhullámok – már nem rendkívüli események, hanem üzleti kockázati tényezők, amelyek közvetlenül befolyásolják a vállalkozások működését. A klímareziliencia a környezetvédelem és vállalati kockázatkezelés metszéspontja lett, mert a működésbiztonság és a fenntarthatóság ma már […]
Elolvasom
Komplex szemléletünkkel környezetvédelmi szakmai támogatást, jogszabályi normakontrollt, konkrét tervezési, modellezési szolgáltatásokat végzünk a hivatalos engedélyeztetési eljárások menedzselése mellett.
Designed by Kompakt Design
Copyright © 2025 EcoPlan.hu
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram