Kiterjesztett gyártói felelősség

A kiterjesztett gyártói felelősség, azaz extended producer responsibility (röviden EPR), már a világ több országában megjelent, de az Európai Unió volt az első, aki a kezdeményezésnek jogszabályi hátteret adott, melyet adaptálva hazánkban is megjelent az erre vonatkozó szabályozás a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet képében.

A rendszer alapgondolata, hogy a gyártott termékek életciklusának végén a belőlük képződő hulladékok teljes kezelésének költségét az adott terméket gyártók vagy az adott országban forgalomba hozók térítsék meg.

Tehetjük fel kérdésként, hogy erre mégis miért volt szükség? A válasz a modern fogyasztói társadalomban és annak szokásaiban keresendő... Biztosan sokan – többek között mi is – tapasztalták, hogy az utóbbi években (évtizedekben) a fogyasztói elvárásokat kiszolgáló termelői tevékenységek óriási mértékben növelték a hulladék képződés volumenét, ami sajnos – a hulladékkezelési technológiák fejlődésének és kapacitásainak elmaradása miatt – hatalmas környezetterhelést jelentettek és jelentenek a mai napig is egyes régiókban. Ennek megoldása – a fogyasztási szokásaink átgondolása mellett – a körforgásos gazdaságra való áttérés, melynek értelmében a hulladék nagy része másod nyersanyagként újrahasználatra vagy újrahasznosításra kerül, melyben igen nagy szerepe lesz az újonnan – már jogszabályi keretet kapó – létrejövő rendszernek.

A rendszerben lehetőség van egyéni, illetve kollektív – azaz a hulladékgazdálkodási koncesszor által végrehajtott – kötelezettség teljesítésnek, melyek szerződéses alapon kerülnek meghatározásra.

A jogszabály újfajta megközelítést igényel, tereli az érintetteket a körforgásos működés felé, ami a jelenlegi működési folyamatok felülvizsgálatát igényli. Ebben a felülvizsgálatban, a szükséges adminisztrációban segítjük partereinket.

Legfrissebb bejegyzéseink

infrastuktúrafejlesztés

Infrastruktúra-fejlesztés 2025-ben: miért kritikus a környezeti engedélyeztetés, és hogyan kerülhetők el a buktatók?

A környezeti engedélyezés 2025-ben – új elvárások, új kihívások Az egyes beruházásokat érintő jogszabályok, illetve irányelvek, valamint az ezekkel összefüggő társadalmi elvárások is folyamatosan változnak, esetenként szigorodnak, mely változások közvetlenül befolyásolhatják az infrastruktúra-fejlesztések engedélyezését. Egy-egy beruházás esetében pályázati elvárás része lett a klímareziliencia vizsgálat lefolytatása, azaz annak bizonyítása, hogy az adott beruházás során mérlegelésre kerültek […]
Elolvasom
talajvédelem lehetőségei

Talajvédelmi terv nélkül nincs indulás

Egy beruházás indításához nem elég a jó helyszín és a kész terveztetés: minden körülménynek jogszerűen rendezettnek kell lennie. Ilyen alapfeltétel a talaj állapotának igazolása és a talajvédelmi terv megléte. Ez nem szakmai extra, hanem engedélyezési alapdokumentum. Akkor is szükséges, ha a területen nincs szennyezés, mert a hatóság a talaj kiinduló állapotát, összetételét és a tervezett […]
Elolvasom
klíma reziliencia útmutató

Klíma reziliencia a gyakorlatban - Hogyan lesz a kockázatból működési előny?

Hőhullámok, heves esőzések és villámárvizek városi környezetben, aszály a mezőgazdasági térségekben, ellátási zavarok és energiapiaci bizonytalanság... Mindennapi működésünk egyre inkább időjárási szélsőségek között zajlik. A klíma reziliencia - vagyis az éghajlati hatásokkal szembeni ellenálló- és alkalmazkodóképesség – ezért ma már nem környezetvédelmi “különóra”, hanem a települések, vállalatok és közintézmények biztonságos, fenntartható működésének feltétele. A kérdés […]
Elolvasom
Komplex szemléletünkkel környezetvédelmi szakmai támogatást, jogszabályi normakontrollt, konkrét tervezési, modellezési szolgáltatásokat végzünk a hivatalos engedélyeztetési eljárások menedzselése mellett.
Designed by Kompakt Design
Copyright © 2025 EcoPlan.hu
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram