A környezettudatos működés és az ehhez kapcsolódó jogszabályoknak való megfelelés ma már nemcsak erkölcsi kötelesség, hanem kötelező vállalati gyakorlat is. A környezetvédelmi hatóságok felé történő adatszolgáltatás hosszú évek óta része a céges adminisztrációnak. Ennek digitális, gyorsabb és átláthatóbb módját kínálja az OKIRkapu. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy a cégek elektronikus úton, egyszerűen és biztonságosan teljesítsék környezetvédelmi jelentési kötelezettségeiket.

Ebben a cikkben bemutatjuk, mi az az OKIRkapu, kik számára kötelező, hogyan működik, és milyen jelentések benyújtására szolgál.

Mi az az OKIRkapu?

Az OKIRkapu az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) része, amely a környezetvédelmi adatok gyűjtésére, rendszerezésére és elemzésére szolgál. Az OKIRkapu a rendszer ügyféloldali kapuja, amelyen keresztül a gazdálkodó szervezetek és egyéb kötelezettek benyújthatják környezetvédelmi jelentéseiket és bevallásaikat.

2020. január 1-től kötelező az OKIRkapu rendszer használata minden olyan szervezetnek és magánszemélynek, akire a környezetvédelmi jogszabályok adatszolgáltatási kötelezettséget írnak elő. Ez a kötelezettség többek között a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényen (1995. évi LIII. törvény) és az ehhez kapcsolódó végrehajtási rendeleteken alapul. A rendszer célja az adatszolgáltatások egyszerűsítése, ami az elektronikus ügyintézés bevezetésével átláthatóbbá és hatékonyabbá vált.

Milyen adatszolgáltatások történnek az OKIRkapun keresztül?

Az OKIRkapu célja, hogy egységes, digitális felületen keresztül biztosítsa a környezethasználók számára a környezetvédelmi adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését. A rendszerben elérhető űrlapok és jelentési sablonok lefedik azokat az adatokat, amelyeket a hatóságoknak jogszabály szerint szükséges begyűjteniük a környezet állapotának és az egyes hulladékáramok nyomon követéséhez és az ellenőrzések hatékony lefolytatásához.

Kik kötelezettek az OKIRkapu használatára?

Kötelezettnek számítanak mindazon gazdálkodó szervezetek, amelyek környezethasználattal járó tevékenységet folytatnak, és ezzel összefüggésben engedélyhez vagy bejelentéshez kötött működést végeznek. Ilyenek például:

·      az ipari és gyártó cégek, amelyek tevékenységük során hulladékot termelnek, vagy kibocsátással járnak (pl. levegőszennyezés, vízszennyezés),

·      a hulladékgazdálkodási szolgáltatók, legyen szó begyűjtésről, szállításról vagy kezelési tevékenységről,

·      a mezőgazdasági és állattartással foglalkozó vállalkozások, amelyek például trágyakezeléssel/trágyaelhelyezéssel vagy növényvédő szerek használatával foglalkoznak,

·      az önkormányzatok és közintézmények, amelyek például bizonyos esetekben  levegő- vagy zajvédelmi jelentéseket kötelesek benyújtani,

·      valamint bármely egyéb gazdasági/jogi személy, aki környezethasználati engedéllyel rendelkezik, vagy az adott tevékenység jogszabály alapján adatszolgáltatási kötelezettséget von maga után.

A kötelezettség nemcsak nagyvállalatokat, hanem kis- és középvállalkozásokat (KKV-kat) is érinthet, például ha engedélyköteles hulladékkezelési vagy kibocsátással járó tevékenységet végeznek. Emiatt minden vállalkozásnak és érintettnek célszerű ellenőriznie, hogy a tevékenysége alapján tartozik-e az OKIRkapu használatára kötelezettek körébe.

Milyen szolgáltatások történnek az OKIRkapun keresztül?

A leggyakrabban teljesített jelentések közé tartoznak a hulladékbevallások, amelyek során az érintetteknek évente vagy negyedévente nyilatkozniuk kell a keletkezett és kezelt hulladékok típusáról, mennyiségéről, valamint azok további sorsáról. Szintén gyakori adatszolgáltatási forma a levegőtisztaság-védelemhez kapcsolódó jelentés, amelyben például a légszennyező anyagok kibocsátására, a használt technológiákra és egyéb működési paraméterekre vonatkozó információkat kell megadni. Bizonyos kötelezetteknek zajvédelmi jelentéseket is benyújtaniuk kell, különösen, ha a tevékenységük jelentős zajterheléssel jár. Emellett rendszeres víz- és talajvédelmi adatszolgáltatások is előírtak lehetnek, főként olyan esetekben, ahol felszíni vagy felszín alatti víztestek érintettek, vagy szennyező anyagok talajba jutása merülhet fel. Az engedélyköteles környezethasználók számára az engedélyekhez kapcsolódó monitoring adatok rendszeres beküldése is alapvető kötelezettség, hiszen ezek alapján értékeli a hatóság, hogy a tevékenység megfelel-e az előírásoknak.

Fontos tudni, hogy az adatszolgáltatások pontos tartalma, beküldési határideje és gyakorisága minden esetben jogszabályban van rögzítve. Az előírások elmulasztása -például egy késedelmesen vagy hibásan benyújtott jelentés- akár bírságot vagy más jogkövetkezményt is maga után vonhat. Ezért különösen lényeges, hogy a kötelezettek tisztában legyenek a rájuk vonatkozó előírásokkal, és időben, megfelelő formátumban teljesítsék azokat.

Az alábbiakban összegyűjtöttük a listát azokról az ügytípusokról és adatszolgáltatásokról Magyar Állami Környezetvédelem Hivatalos Honlapja alapján, amelyeket jelenleg az OKIRkapun keresztül lehet benyújtani: 

·      környezetvédelmi ügyfelek KÜJ (környezetvédelmi ügyfél jel) igénylése;

·     környezetvédelmi ügyfelek változásjelentése;

·     telephelyek, környezetvédelmi objektumok KTJ (környezetvédelmi területi jel) igénylése;

·     telephelyek, környezetvédelmi objektumok változásjelentése;

·     levegőtisztaság-védelmi alapbejelentés;

·     légszennyezés mértéke éves bejelentés;

·     vízminőségvédelmi alapbejelentés;

·     vízminőségvédelmi éves bejelentés;

·     vízminőségvédelmi éves önellenőrzési időpontok bejelentése;

·     vízminőségvédelmi önellenőrzések;

·     engedélyköteles tevékenységi helyek adatszolgáltatása;

·     éves jelentés a felszín alatti víz és földtani közeg veszélyeztetéséről, terheléséről;

·     felszín alatti környezethasználati monitoring rendszer műszaki adatai;

·     felszín alatti környezethasználati monitoring rendszer mintavételi és vizsgálati eredményei;

·     szennyezőforrások és szennyezett területek tényfeltárás előtti adatszolgáltatása;

·     szennyezőforrások és szennyezett területek tényfeltárás utáni adatszolgáltatása;

·     szennyezőforrások és szennyezett területek műszaki beavatkozás utáni adatszolgáltatása;

·     telephelyek hulladékokkal összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségei;

·     hulladékkal kapcsolatos éves adatszolgáltatás;

·     hulladékkal kapcsolatos negyedéves adatszolgáltatás;

·     elemet és akkumulátort gyártók nyilvántartása;

·     elemmel és akkumulátorral kapcsolatos éves adatszolgáltatás;

·     elektromos és elektronikus berendezést gyártók nyilvántartása;

·     elektromos és elektronikus berendezéssel kapcsolatos éves adatszolgáltatás;

·     gépjárművet forgalomba hozó gyártók nyilvántartása;

·     gyártó által forgalomba hozott járművekkel kapcsolatos éves adatszolgáltatás;

·     éves bejelentés a hulladékká vált gépjárművek kezeléséről;

·     hulladéklerakókkal kapcsolatos éves adatszolgáltatás;

·     hulladéklerakási járulékkal kapcsolatos bejelentési kötelezettség;

·     hulladéklerakási járulékkal kapcsolatos adatszolgáltatás;

·     sorszámtartomány igénylés SZ és GY lapokhoz;

·     PRTR üzemek éves adatszolgáltatása;

·     KG körforgásos gazdaság.

Hogyan működik az OKIRkapu? - Gyakorlati útmutató

Az OKIRkapu használatához elsőként regisztrálni kell a rendszerbe. Ez a regisztráció nem egy kattintással elvégezhető folyamat, hanem több lépésből áll, amelyekhez előzetes dokumentumokra és adatokra is szükség van. Az alábbiakban bemutatjuk a három legfontosabb lépést a regisztrációhoz.

1.Meghatalmazás beállítása a Rendelkezési Nyilvántartásban (RNY)

Első lépésként szükség van egy meghatalmazásra, amely lehetővé teszi, hogy a cég vagy szervezet nevében más személy (pl. könyvelő, környezetvédelmi megbízott) eljárhasson az elektronikus ügyintézési rendszerekben. Ezt a meghatalmazást a Rendelkezési Nyilvántartásban (RNY) kell rögzíteni, amely az állampolgárok és szervezetek hivatalos elektronikus ügyintézési jogosultságait tartja nyilván. A meghatalmazást jellemzően az ügyvezető vagy meghatalmazásra jogosult személy rögzíti saját ügyfélkapuján keresztül. Ezzel engedélyt ad arra, hogy a meghatalmazott - például könyvelő, környezetvédelmi megbízott - eljárhasson a szervezet nevében, így később hozzáférhet az OKIRkapu rendszeréhez is.

2. KÜJ szám igénylése 

A regisztráció második lépése a KÜJ szám (Környezetvédelmi Ügyfél Jel) igénylése. Ez egy egyedi azonosító, amely minden olyan szervezethez kapcsolódik, amely környezethasználattal járó tevékenységet folytat. A KÜJ számra az adatszolgáltatások teljesítése és a környezetvédelmi nyilvántartásokba való bekerülés miatt van szükség. Ha a vállalkozásnak vagy magánszemélynek még nincs ilyen azonosítója, akkor azt külön kérvényezni kell.

3. OKIRkapu regisztráció

A harmadik lépés maga az OKIRkapu regisztráció, amely során a jogosult személy (vagy meghatalmazottja) a korábban megszerzett KÜJ szám segítségével beléphet az OKIR rendszerébe, és elvégezheti a szükséges beállításokat. A regisztráció során meg kell adni a felhasználói adatokat, kapcsolattartó személyeket, valamint azt is, hogy milyen adatszolgáltatások teljesítésére jogosult az adott szervezet nevében. A sikeres regisztráció után a felhasználó hozzáfér a számára releváns adatszolgáltatási űrlapokhoz, nyomon követheti a beküldött jelentéseket, és visszaigazolást is kap a hatóságtól az elfogadott adatlapokról. 

Amennyiben a regisztrációval vagy az adatszolgáltatás folyamatával kapcsolatban segítségre van szüksége, forduljon hozzánk bizalommal, szívesen támogatjuk a teljes folyamat során.

Összegzés

Az OKIRkapu kulcsfontosságú eszköz a környezetvédelmi adatszolgáltatás digitalizálásában. Használata nemcsak jogszabályi kötelezettség, hanem a környezettudatos, szabálykövető működés alapja is. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet a rendszer, kellő odafigyeléssel és előkészítéssel gördülékenyen használható.

A vállalkozásoknak érdemes időben elkezdeniük a felkészülést az adatszolgáltatásokra, rendszeresen frissíteni a belépési adatokat és nyomon követni a határidőket. Az OKIRkapu nemcsak egy adminisztrációs felület, hanem a fenntartható működés egyik sarokköve.