A fenntarthatóság, az erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás és a környezeti terhelés csökkentése ma már nem csupán a környezetvédelmi szakemberek, hanem az iparági szereplők és gazdasági döntéshozók közös felelőssége is. Az építőanyag-ipar - amely a világ egyik legnagyobb nyersanyag-felhasználója és hulladéktermelője,- különösen fontos szereplő ebben az átalakulásban. A körforgásos gazdaság elvei szerint működő ipar képes arra, hogy a keletkező hulladékokat ne eldobandó teherként, hanem újrahasznosítható erőforrásként kezelje. Ez nem csupán elméleti célkitűzés, hanem egyre inkább gyakorlati valóság: technológiai fejlesztések, ipari együttműködések és szabályozási eszközök sora szolgálja azt a célt, hogy az építőanyagok gyártása és felhasználása minél kisebb ökológiai lábnyommal járjon.
Cégünk szakmai rendezvényen vett részt, ahol különböző iparági szereplők, kutatók és környezetvédelmi szakértők osztották meg tapasztalataikat és eredményeiket a körforgásos gazdaság aktuális kérdéseiről az építőanyag-iparban.
Vajon az építőanyag-ipar képes valóban körforgásos módon működni? Az iparág jelenleg a világ második leggyakrabban használt anyagával, a betonnal dolgozik, mely ugyan hosszú élettartamú, de előállítása során jelentős CO₂-kibocsátás keletkezik, elsősorban a klinkerégetés miatt. Bár törekvések vannak az építési-bontási hulladékok minél nagyobb arányú újrahasznosítására, jellemzően ennek zöme ma még csak töltőanyagként kerül felhasználásra. A cél azonban a még szélesebb körben történő hasznosítás megvalósítása. Az előadásban bemutatott technológiai irányok – alternatív tüzelőanyagok, új cementtípusok, CO₂-leválasztás– egyértelműen jelzik: a körforgásos modell nem csupán elmélet, hanem az iparág jövőbeli versenyképességének, környezettudatos fenntarthatóságának alapja. A kihívás komplex, de a technológia és a szabályozás fejlődése lehetővé teheti a karbonsemleges építőipar megvalósítását.
Három ország példáit szemlézve láthatjuk, hogyan válhat az építési-bontási hulladék újra építőanyaggá. Ausztria és Németország részletes szabályozási rendszert működtet: előírják a bontás előtti anyagfelmérést, szelektív gyűjtést és a bontás során képződött anyagok minőségi osztályozását. Szlovákia szabályozása némileg rugalmasabb, de a nagyobb kivitelezési, bontási munkáknál ott is kötelező a hulladékkezelési terv.
A beton hulladék több lépésben - rostálással, töréssel, fémleválasztással - alakítható újrahasználható frakciókká. Minőség függvényében kerülhet eldöntésre annak beépíthetőség előtti vizsgálat, tanúsítás szükségessége.
A körforgásos gazdaság az építőanyag-iparban egyszerre jelent kihívást és lehetőséget. A fenntartható működéshez szükséges technológiák és szabályozási minták már ma is elérhetők, a kérdés inkább az, hogyan tudjuk ezeket hatékonyan beépíteni a hazai gyakorlatba. A folyamat hosszú, de minden egyes előrelépés közelebb visz egy élhetőbb és fenntarthatóbb jövőhöz.
